Kerti fészerből a rétre: száz év után újra világítanak a szentjánosbogarak Nosterfieldben

Világító potrohú szentjánosbogár egy harmatos fűszálon, alkonyati réten, mészkősziklák és vadvirágok között
Illusztráció: szentjánosbogár egy harmatos réten, alkonyatkor.

Van valami különösen megnyugtató abban, amikor egy jó hír nem egy milliárdos programból, hanem egy kerti fészerből érkezik. Észak-Angliában, a North Yorkshire-i Nosterfield természetvédelmi területen 2026 nyarán újra apró, zöldes fények gyúltak a fűben: szentjánosbogarak világítottak ott, ahol nagyjából száz évig senki sem látott egyet sem. A Good News Network november 9-i cikke a The Guardian szeptemberi beszámolója nyomán mutatja be, hogyan jutott el idáig egy önkéntes munkából született, csendes kis projekt. Good News Network, 2026. november 9.

A történet főszereplője Pete Cooper, aki szabadidejében, ellenszolgáltatás nélkül gyűjt és szaporít szentjánosbogarakat. A lárvákat egy kerti fészerben neveli fel, és csak utána engedi őket szabadon. Nem nagy kutatóintézet és nem állami program áll mögötte, hanem kitartás, türelem és rengeteg csiga.

Mi is az a szentjánosbogár?

Kezdjük egy kis meglepetéssel: a szentjánosbogár nem kukac, hanem bogár. Az Egyesült Királyságban leggyakrabban látott faj a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca), amely a világítóbogár-félék családjába tartozik. A londoni Natural History Museum ismertetője szerint a felnőtt nőstény szárnyatlan, a teste a lárvára emlékeztet, és nagyjából két centiméter hosszú. A hímek jóval kisebbek, és tudnak repülni. Natural History Museum – a szentjánosbogarak világa

A fényt a nőstény adja. Nyári estéken felmászik egy fűszálra, és a potroha végén lévő világítószervet felfelé fordítja, hogy a fölötte repülő hímek észrevegyék. Nappal a talajba húzódik. A ragyogás kémiai reakció eredménye: a luciferin nevű anyag oxigénnel egyesül, a folyamatot a luciferáz enzim hajtja. Mivel a bogár nem tudja könnyen szabályozni az oxigénellátást, nem villog, mint egyes rokonai, hanem egyenletesen, nyugodtan világít.

A felnőtt bogarak már nem is esznek, a nőstény pedig csak néhány hétig él, amíg párosodik és lerakja a petéit. Az igazi munka a lárvákra marad, amelyek apró csigákra vadásznak. A brit szentjánosbogár-felmérés szerint a lárva megbénítja a csigát, majd kiszívja; a nagy kerti csigák nem jó zsákmányok. A lárvák még egy-két nyáron át lárvák maradnak, mielőtt felnőtté válnak. UK Glow Worm Survey

Vagyis ha nyáron egy zöld fénypontot látsz a fűben, az valójában egy hosszú, többéves életciklus rövid, ragyogó fináléja.

Miért tűntek el?

Nagy-Britanniában a szentjánosbogár egykor gyakori volt, mára azonban sok helyről eltűnt, és ahonnan egyszer eltűnt, oda nagyon nehéz visszahozni. A Natural History Museum két vizsgálatot is említ. Egy 2014-es kutatás szerint már a nagyon gyenge mesterséges fény is megzavarja a párt kereső hímeket. Egy 2020-as, 18 évet átfogó vizsgálat pedig azt találta, hogy Délkelet-Anglia megfigyelt helyszínein a világító nőstények száma évente nagyjából 3,5 százalékkal csökkent.

A fényszennyezés tehát fontos tényező: a nőstény hiába világít, ha a hím közben egy utcai lámpa felé tart. De nem az egyetlen. A Guardian cikkét összefoglaló beszámolók szerint Pete Cooper a belterjes mezőgazdaságot, a beépítéseket, a mesterséges világítást és a változatos, kissé „rendetlen” gyepek eltűnését is az okok között sorolja fel. Nosterfieldben ráadásul a kőbányászat is hozzájárult ahhoz, hogy a fények kialudtak. Infobae / KCH Comunicación (spanyol nyelven)

Ez kicsit ismerős lehet: a túlságosan rendezett, éjjel is kivilágított környezet nekünk tetszetős, egy apró, csigákra vadászó lárvának viszont nem otthon.

Egy kerti fészer mint bölcsőde

A beszámolók szerint Pete Cooper független ökológus, aki hat éve dolgozik a projekten. Engedéllyel gyűjtött be néhány felnőtt példányt egy még élő állományból, majd a kerti fészerében, a beszámolók szerint Bristolban, több száz lárvát nevelt fel. A lárvák fő tápláléka itt is a csiga, úgyhogy a bölcsőde működtetése nem kevés gondoskodást igényel.

A munkát önkéntesek segítik. A Good News Network tréfásan „glow-getters”-nek hívja azokat, akik idővel komoly tapasztalatot szereztek a lárvák fogságban történő nevelésében. Idén a Westbury Wildlife Park Foundation önkéntesei segítettek további 1900 lárvát felnevelni, amelyeket 2026 folyamán engednek szabadon Nosterfieldben. A bővített nevelőhely költségeinek egy részét ceilidh-táncestekkel, vagyis hagyományos skót–ír táncmulatságokkal gyűjtötték össze.

Kesztyűs önkéntes csipesszel válogat apró lárvákat egy műanyag dobozban, egy lámpával megvilágított kerti fészerben
Illusztráció: lárvanevelés egy kerti fészerben, dobozokkal, nagyítóval és sok türelemmel.

Ebben van valami nagyon szerethető. Nem csúcstechnológia kellett hozzá, hanem egy fészer, néhány műanyag doboz, egy nagyító, sok csiga, és olyan emberek, akik hajlandók estéről estére ugyanazt a türelmes munkát elvégezni.

Száz év után újra fény Nosterfieldben

Nosterfield jó helyszín egy ilyen kísérlethez. A Good News Network szerint a nagyjából 240 hektáros terület régi mészkőbányák helyén alakult ki: egy része magától gyógyult be, más részeit a Lower Ure Conservation Trust nevű nonprofit szervezet alakította vissza természetközeli élőhellyé. Észak-Yorkshire egyik legfontosabb vizes élőhelyének tartják. A beszámolók szerint a szervezet 1997-ben vásárolta meg az első 29 hektárnyi felhagyott bányaterületet. Ma vizes rétek és gyepek váltják egymást, és bölömbika meg barna rétihéja is él itt.

A mészkő külön jó hír. A Natural History Museum szerint a szentjánosbogarak gyakran mészköves vidékeken fordulnak elő, mert ott sok az apró csiga, vagyis a lárvák kedvenc zsákmánya.

A hely múltja is szépen illeszkedik a történethez. Edmund Bogg író 1909-ben még nagy számban jegyzett fel itt szentjánosbogarakat, a fényüket pedig a tündérnép lámpásaihoz hasonlította. Utána jött a bányászat, és a fények nagyjából egy évszázadra kialudtak.

Az első, fészerben nevelt lárvák 2024-ben kerültek ki a rétre. Mivel a felnőtt korig nagyjából két év kell, látványos eredményre idén nyárig kellett várni. Akkor viszont megjött: az önkéntesek egymást követő heteken át esténként akár tizenkét világító nőstényt is megszámoltak. Simon Warwick, a rezervátum vezetője a Guardiannek azt mondta, hogy a faj a térségben rendkívül ritka, és alig lehet elmondani, mennyire izgatottak voltak az önkéntesek.

Két önkéntes a rét füvében térdelve egy kis dobozból lárvát enged a talajra, háttérben tavak és naplemente
Illusztráció: lárvák szabadon engedése egy helyreállított bányaterület gyepén.

Türelemjáték 2030-ig

Tizenkét fénypont egy nyári estén szépen hangzik, de Cooper óvatos. A beszámolók szerint akkor lehet majd kimondani, hogy az állomány önfenntartó, ha az idei, már a szabadban élő felnőttek utódai is felnőnek és világítanak. Erre leghamarabb 2030 körül kerülhet sor.

Ez a természetvédelem egyik legbecsületesebb mondata. Szabadon engedni könnyebb, mint megtartani. Egy visszatelepítés akkor igazán sikeres, ha a faj már nem a fészerből érkező utánpótláson múlik, hanem a rét maga tartja el: van elég csiga, elég sötétség és elég háborítatlan gyep ahhoz, hogy a nőstények megtalálják a párjukat, a lárvák pedig felnőjenek.

A brit felmérés egy praktikus részletre is felhívja a figyelmet. Mivel két nemzedék között két-három év telik el, egy helyszín az egyik évben nyüzsöghet, a következőben pedig szinte üresnek tűnhet. Egy gyengébb nyár tehát még nem kudarc, ezért kell több éven át türelmesen számolni.

Alkonyati rét holdfénynél, az előtérben világító szentjánosbogár, a háttérben két fejlámpás ember a víz partján
Illusztráció: esti számlálás; az önkéntesek a fűben világító nőstényeket veszik számba.

Mit tanulhatunk egy fészerből?

A Good News Network összefoglalója szép gondolattal zárul: nem mindig milliárdos programok hozzák el az áttörést, néha egyetlen elhivatott ember és egy kerti műhely is elég hozzá. Ehhez annyit tennék hozzá, hogy Cooper sem egyedül dolgozott. Kellettek hozzá engedélyek, egy élőhelyet helyreállító szervezet nyolcvan önkéntessel, és egy állatpark segítői is.

Ez ugyanaz a minta, amelyet Karl Bushby 28 éves útjánál is láttunk: a kitartás ritkán magányos hőstett. Sokkal inkább jól megválasztott kis lépések sora, amelyet mások támogatása visz előre.

És van egy harmadik tanulság is: a jó hírhez idő kell. A lárváknak két év, az egész kezdeményezésnek legalább hat, mire kiderül, megmarad-e az állomány. Egy olyan világban, ahol mindent azonnal mérünk, jólesik egy történet, amelynek a sikerét csak évek múlva lehet kimondani.

Ha te is látni szeretnéd őket

Szentjánosbogarakat Magyarországon is láthatsz, ehhez nem kell Angliába utazni. A brit felmérés tanácsai bárhol hasznosak:

  • Figyeld a nyár közepét: a Natural History Museum szerint Nagy-Britanniában a felnőttek júniusban és júliusban a legaktívabbak.
  • Hagyd őket a helyükön, és ne vidd haza egyiket sem, még a petézni készülőnek gondolt nőstényt sem.
  • Elég egy rövid pillantás zseblámpával; a nagyon erős fény elrontja az éjszakai látást, és a hímeket is megzavarhatja.
  • Maradj a kijelölt utakon, és ha többen vagytok, menjetek egy sorban, hogy ne tapossátok le a gyepet.

A legegyszerűbb segítség pedig az, hogy ahol lehet, lekapcsoljuk a fölösleges kerti és kültéri lámpákat. A szentjánosbogárnak nem kell sok: egy kis sötétség, egy kis gaz és néhány csiga.

Források: Good News Network, 2026. november 9. · Infobae / KCH Comunicación (spanyol nyelven) · Natural History Museum – a szentjánosbogarak világa · UK Glow Worm Survey

Utoljára felülvizsgálva:

Kérdésed van, vagy átbeszélnéd valamelyik témát?

Legyen szó biztonsági rendszerről, a mögötte lévő informatikai hálózatról vagy egy gondolatról ezekből a cikkekből, szívesen meghallgatlak.

Kapcsolatfelvétel
Hasznosnak találtad? Megosztás LinkedInen
Horváth Gábor biztonságtechnikai mérnök

Horváth Gábor

Biztonságtechnikai mérnök

Horváth Gábor biztonságtechnikai mérnök, több mint húsz év tapasztalattal a biztonságtechnikai rendszerek tervezése, telepítése és üzemeltetése területén. Dolgozott kormányzati intézmények, diplomáciai képviseletek, valamint EU- és NATO-környezetben működő szervezetek számára.

Kapcsolat a LinkedInen →
WhatsApp-csevegés